Mégiscsak analóg lények vagyunk - interjú Orosz Gáborral
„A fejlődés folyamatos, és ezekben a napokban a legtöbb szervezet túlélése azon múlik, hogyan adoptálódik a folyamatos változásokhoz. Ezeket a változásokat pedig folyamatos tanulással lehet lekövetni.” Táv-interjú sorozatunk nyolcadik részében Orosz Gábort, termékfejlesztési vezetőt kérdeztük.
Ki Orosz Gábor?
Egy borsodi gyerek vagyok, aki már 12 éve él a feleségével Budapesten. Alapvetően nagyon szociálisnak gondolom magam, imádok emberek között lenni és velük együtt dolgozni. Talán pontosan, emiatt a belső késztetés miatt találtam meg a termékfejlesztés, valamint project management hivatást.
Emberileg hogyan éled meg napjainkat?
Bár IT területen dolgozom, de sokszor érzem azt, hogy mégiscsak analóg lény vagyok ebben a digitális világban. Hiányoznak az analóg mindennapok, a személyes kontaktok, az emberi interakciók, a közös ebédek a kollégákkal.
Már nagyon várom, hogy lehetőségem legyen újra elmerülni egy egy érdekesebb témában a barátokkal, egy közös ebéd vagy egy fröccsözés alkalmával.
Illetve nagyon szívesen szerveznék ismételten egy hatalmas meetupot, néhány jó előadással, nagy pizzázós beszélgetéssel.
Hogyan éled meg szakmailag?
Aki az IT területén dolgozik, az egészen biztosan már dolgozott home office-ban is, de jellemzően inkább rövid távon, esetleg projekt szinten.
Most azonban senki sem tudja, hogy meddig tart ez az állapot. Ez így új kihívás, hiszen újra kellett tanulni, hogyan dolgozzunk hatékonyan, hogyan dolgozzunk együtt. Másrészről pedig minden nap teszek azért, hogy szakmailag fejlődhessek.
Úgy gondolom, hogy az IT az a terület, ahol a megszerzett tudás nem tart örökké. A fejlődés folyamatos, és ezekben a napokban a legtöbb szervezet túlélése azon múlik, hogyan adoptálódik a folyamatos változásokhoz. Ezeket a változásokat pedig folyamatos tanulással lehet lekövetni.
Hogyan kezeled a kialakult helyzetet a munkád során, csak az ami publikus?
Sok türelemmel. 🙂 Igyekszem nem elhamarkodottan cselekedni, megérteni és elfogadni, hogy miért reagálnak esetenként másként a kollégáim és a partnereink, mint ahogy azt megszoktam. Mindenkinek felfordult az élete, a legtöbben érzékenyebbek, ami egy ilyen helyzetben érthető. Minden problémát, nehezebb helyzetet, nagyobb türelemmel és empátiával kezelek, hogy érezzék a támogatásomat. Talán ez a kulcsa annak, hogy megfelelően kezeljük a helyzetet a munkánk során.
Milyennek látod az általad képviselt szervezetet 3 - 6 hónap múlva?
Bizom abban, hogy 1 - 2 hónapon belül újra együtt dolgozhatok a kollégáimmal. Remélem, hogy 3-6 hónap múlva már ott tartunk, ahogy azt év elején megterveztük. Azon dolgoztunk, hogy 2020 első pár hónapjában egy új szolgáltatást vezessünk be a piacra. Ezeket a törekvéseket a válság alaposan megnehezítette. A nehézségek ellenére minden munkatársam azzal foglalkozik, hogy 3 hónap múlva a piac ismerje és elismerje az általuk létrehozott értéket és szolgáltatást. Bízom abban, hogy 6 hónap múlva pedig már azokat az eredményeket is köszönthetjük, melyeket eleve megterveztünk.
Mit üzennél annak, aki most nem tudja mihez kezdjen?
Ezek azok az idők, amikor a megoldás-orientált gondolkodás segít, és nem a pánik. Túl fogunk ezen is jutni! Kitartást!
További érdekes tartalmakért kövess minket a facebook oldalunkon és instagramon!